Kapor:

A kapor a népi gyógyászat egyik kedvenc gyógynövénye, amelynek számos pozitív hatását ismerjük. A belőle készült tea vízhajtóként is jól funkcionál, de használják felfúvódás, emésztési zavarok, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság vagy éppen étvágytalanság ellen is. Antimikrobiális hatása a fokhagymáéval vetekszik, éppen ezért akár sebgyógyításra is használható. Továbbá serkenti a tejképződést, és tumort megelőző hatása is ismert.

A kapor A-, B- és E-vitaminokban gazdag, valamint rengeteg ásványi anyagot is tartalmaz, például kalciumot, vasat, rézt, magnéziumot, cinket, foszfort és különböző folsavakat.

A kapor nemcsak gyógynövényként, hanem fűszernövényként is igen sokoldalú. Egyik leggyakoribb felhasználási módja, hogy különféle uborkás ételeket fűszerezünk vele - gondoljunk csak a kovászos uborkára, amelynek elmaradhatatlan kísérője. De ízvilága tökéletesen harmonizál még a gombával, burgonyával és tojásos ételekkel is, a túróval pedig - akár édesen, akár sósan - elválaszthatatlan párost alkotnak. Nagyon jó fűszere továbbá a legtöbb halas fogásnak, markáns aromája pedig a különböző mártások ízeit is fokozza.

Kardamom:

Eredetileg India déli részein és Ceylonon őshonos lágyszárú növény, amelyet rendkívül aromás magjáért termesztenek. Az ókori egyiptomiak is rágcsálták már, így várva fogaik megtisztulását. A görögök és a rómaiak fűszerként, gyógyszerként és illatosításra is használták.

Gyomorerősítő, szélhajtó. Használatakor a markunkban összedörzsöljük a terméstokokat és a magokra enyhén ráfújva eltávolítjuk a felesleges magháztörmeléket. A magokat egészben vagy mozsárban összetörve használjuk fel.

A tokterméseket egészben hagyva vagy feldarabolva tehetjük az ételbe, ha abból fogyasztás előtt kivesszük. A magokat leggyakrabban kiszedik a tokokból, összetörik, szétmorzsolják és megsütik mielőtt a többi alapanyaghoz keverik.

Mézeskalács, marcipán, kompótok, darált húsok, kolbászfélék, véres hurkák, párolt káposzta, likőrök fűszerezésére használjuk. A curry keverékek egyik alkotóeleme is lehet.

Ceylon és India az őshazája, de ma már termesztik Dél- Amerikában is. Terméstokja lehet fehér vagy zöld. Nem tévesztendő össze a feketével, mely egészen más fajta és Afrikában kedvelt, aromája is erősen eltér az indiaitól.

Enyhén csípős, kámfor illatú fűszer. Közel- és Közép-Keleten, Indiában és a skandináv országokban kedvelik.

Koriander:

A koriandernek felhasználhatjuk a magját, a levelét és a gyökerét is, egészben vagy őrölve, frissen vagy szárítva egyaránt. Az indiai gasztronómia egyik legmeghatározóbb fűszere, de sok mediterrán ételbe is jól illik.

A korianderben számos vitamin és ásványi anyag található, többek között vas, kálium, folsav, kalcium, magnézium, A-, C- és K-vitamin. Illóolajainak köszönhetően gyógyító hatással van a bőrünkre, az emésztésünkre és a hangulatunkra is.

A növény nagyon jó hatással van a szív- és érrendszerre, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomásra is normalizáló hatással van, emellett a benne található vitaminok és ásványi anagok a szív izomzatára és ingerületátvivő rendszerére.

Az allergiásoknak, szénanáthában szenvedőknek is érdemes minél több koriandert fogyasztani, ugyanis a fűszernövénynek olyan tulajdonságai is vannak, amelyek enyhíthetik a kellemetlen allergiás tüneteket, például az orrdugulást vagy a tüsszögést. A koriander illóolaja pedig az allergiás bőrtüneteken, például a kiütéseken javít, így rovarcsípések, vagy irritáló hatású növények ellen is használható.

Remélem tetszett és hasznosnak találtátok a cikket!